4.fejezet

A kúria alaksorában léptek vízhangzottak a hosszú, gyéren világított folyosón. Masky a kezében fogta maszkját, szájában cigaretta füstölgött. A folyosó végén egy kétszárnyas ajtó állt. Mielőtt belépett volna, eldobta a csikket és eltaposta. Belépett a terembe. A fal mellől elvett egy széket, leüt az egyetlen lámpa fénye alá és karjaival a szék háttámlájára támaszkodott.

-Itt vagyok, miért kellettem?-kérdezte unottan sóhajtva.

A lámpa enyhén meglengett Masky fölött. Az ingázó fény megvilágított a terem szélén egy emberi alakot. Az árnyék felemelte fejét és elmosolyodott.
-Hát eljöttél proxy?
-Pont nem volt más dolgom.
-Úgy hallom meg van az új lány.
Masky bólintott.
-Slenderman már látta?
-Igen. Ő hozatta be tegnap és ha minden igaz ma beszélt vele.
-És most hol van?
-Hoodieval dolgozik.
-Hehe, csak nem le leszel cserélve?-nevetett kárörvendve a férfi.
-Nem, ő nem proxy-Masky hangja kicsit sértődöttnek hatott. Nem vallaná be de félt,hogy Slender figyelme átcsúszik az újoncra őt pedig elhanyagolja-De ha már ide hivattál befejezhetnénk a bájcsevejt és kibökhetnéd mit akarsz, Observer.
-De hisz pont arról "bájcsevejgünk". Hogy is hívják a csajt?
-Ashley Gray. De miért nem nézted meg magadnak?
-Mert Slender nem engedi, hogy a kuckótok közelébe lépjünk.
-Nem?-Masky felhúzta szemöldökét-Mégis miért? Tán fél, hogy fenékbe billentünk?
-Próbálod magasabb rendűnek mutatni a vezér bábjait? Hehe, kis féltékeny...
-Ezzel meg mire célzol?
-Hogy a vezér minket különleges bánásmódban részesít..
-Nagyon különleges, hisz megölt titeket.
-Nem mindenkit.. Valakik egymással végeztek. Bár ez nem ide tartozik. Jut eszembe, Hoodie barátod tudja, hogy olykor-olykor velünk lógsz?
-Nagyon elkalandoztunk.. Térjünk vissza a témára. Miért is érdekel titeket Ashley?
Observer hangosan felnevetett. Csak szemüvege fénylett a sötétben. Egy pillanat alatt kámforrá vált és a kis lámpa kialudt.

-Kösz a beszélgetést… sokkal okosabb lettem-morgta Masky a szarkazusban fulladozó mondatait.  Felállt a székről és elhagyta az alaksort.
*
Csuklyás társam leparkolta az autót egy társas ház előtt. Felvette maszkját, magára húzta a kapucnit és ellenőrizte pisztolyait.
-El kell vinnünk egy bizonyos személyt Slendermannak.
-Szóval elraboljuk?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem. Megöljük. Holtan kell. Az élővel túl sok a baj-válaszolta egyszerűen és kiszállt a kocsiból. Követtem be a lépcsőházba és fel a lépcsőn. A 2. emeleten megálltunk a folyosón és felém fordult.
-Neked kell végezned vele. Én csak fedezlek.
Bólintottam.  Megkerestük a lakást és Hoodie berúgta az ajtót. Végül is minek kellene elővigyázatosnak lennünk.. Csak három szomszéd van a szinten. Meg még huszon akárhány az egész házban. Berontottunk a nappaliba ahol…

-Michael bácsi???-kiáltottam meglepetten.

-Ashley?!-pattan fel a bácsikám-Mégis mi folyik itt? Apád azt mondta eltűntél. És ki ez az alak??

Hoodie rám nézett és értetlenül elforgatta fejét mint egy kutya.

-Ő a bácsikám! Miért kell ő Slendermannak?

-Nem tudom, nem rám tartozik. De ez a feladat szóval öld meg mielőbb!

-Hogy? M..mi?-rémülten meredt hol rám, hol a számára ismeretlen alakra.

Először haboztam, hogy megtegyem e. De hisz már a creepypasták közé tartozom és a régi életemről el szeretnék feledkezni.

-Ash, ne szarozz!!

-Sajnálom Michael bácsi…-nagyot nyeltem és leszereltem a láncot a nadrágomról. Bácsikám még fel se dolgozta rendesen a történéseket, már ott is teremtem előtte és hasba vágtam majd térddel orrba rúgtam. Még jobban elvesztette a fonalat és nem védekezett. Ezt kihasználva nyakába tekertem láncomat és megfojtottam. Még a földön vergődött mikor kintről kiabálás szakította félbe az élvezett pillanatot.

-Mr. Gray, itt a rendőrség! Betörést jelentettek. Engedjen be minket!

-K*rva élet!-sziszegte a maszk alatt Hoodie és kinézett az ajtó kukucskálóján.

-Mr. Gray! Nyissa ki vagy behatolunk!

-Siess már Ash! Hárman állnak kint.

-Halott, vihetjük-felálltam és kinéztem a nyitott ablakon. Pont alattunk állt az autó a nyitott szemeteskonténerek mellett-Menjünk erre.

Hoodie is kilesett aztán rájött mit akarok ezért vissza ment a hullához, hogy felemelje.

-Mr.Gray, bemegyünk!-kiáltottak kintről és berúgták az ajtót ami-a mai második rugdosástól-beszakadt. A legelsőnek érkező rendőr Hoodiera szegezte fegyverét de ő már előre felkészülten lőtt. A férfi a földre zuhant, két társa viszont folytatta a küldetést.

-Tegye le a fegyvert!-parancsoltak társamra. A letétellel ellentétben inkább újra támadott. Ellenfeleink a kanapé mögött találtak menedéket. Egyikőjük kihajolt és lőtt egyet.

-Áh!- kiáltott Hoodie-Eltalált a szemét…-sziszegte miközben ölbe vette Michaelt.

Kiugrottam az ablakon és a szemetesbe zuhantam. Gyorsan kiszálltam, hogy ne legyek útban. Szinte azonnal landolt a hulla is amit kihúztam és a csomagtartóhoz vonszoltam. Fentről lövéseket hallottam. Valaki ordított.

-Hoodie!-kiabáltam, de nem jött válasz.

/Ha nem ismeritek a Collectiveket akkor itt egy link ahol elolvashatjátok a történetüket. Katt ide! /