5. Fejezet

Azonnal vissza akartam menni érte de abban a pillanatban kiugrott az ablakon és ő is a szemetesbe érkezett.

-Gyorsan! Húzzunk el innen!-hadarta a hullát a kocsiba téve aztán villámsebesen el is hagytuk a helyszínt. Már kiértünk a városból mikor végre sikerült megszólalnom a sokkhatástól.

-Vérzel.

-Megesik.

-Mi történt?

-Ben kimentett.

-Ki?-néztem rá értetlenül.

-Ő is creepypasta.

-És hogy került oda?

-Az interneten keresztül-kis szünetet tartott-Nem most fogom elmagyarázni…

-Rendben… De amúgy ti ilyen összetartóak vagytok, hogy segítetek..

-Nem-vágott közbe-A legtöbbünk pont leszarja, hogy mi történik a másikkal. De legutoljára kihúztam Bent a csávából így tartozott nekem eggyel.

-Szóval akkor te vagy a..

-Nem. Én se vagyok hős. Csak idegesített a nyavajgása.

 Úgy tűnt nincs kedve beszélni így inkább békén hagytam. Már vagy fél órája úton voltunk és idegesített a csend. Szerencsémre Hoodie megszólalt.

-Aggódtál?

A kérdés eléggé meglepett és hagytam is egy kis szünetet a válaszom előtt.

-..Igen..Kicsit...Hisz most társak vagyunk.

Bár belegondolva ijesztő, hogy jobban féltem a két napja ismert gyilkos társamat mint a születésem óta ismert bácsikámat…

 Már levette a maszkját így láthattam, hogy halványan elmosolyodott.

-Figyelj kölyök-ezért a megszólításért még kapni fog egyszer-Ha legközelebb is csapatban mész munkára, ne törődj a többiekkel.

-Miért? Hisz a társak..

-Ez nem egy happy enddel végződő film. Ash, itt mindenki csak magára számíthat. Ezt jegyezd meg. Nem biztos, hogy kihúznának a szarból, ha belekerülnél.

-Te se?

-..Talán igen, talán nem. Ez az ügytől függ.  Ha kellesz hozzá akkor igen.

Nem mondtam semmit. Inkább visszafordultam az ablak felé és néztem a tájat.

-Timmel mi mindig segítünk egymásnak-folytatta Hoodie-Akármiről is legyen szó. De ez azért van, mert nekünk közös múltunk van. Már amennyire emlékszünk rá… Viszont ez megteremtett köztünk valamiféle bizalmat. Viszont te egyedül jöttél ide. Szóval senkiben sem bízhatsz meg. Bárki mondhat bármit.

-Szóval benned se bízzak meg?-kérdeztem feldúltan. Nem tetszik ez a felállás. Jobb szeretem, ha vannak körülöttem olyanok, akikben bízhatok.

-Ahogy akarod. De mint már mondtam, ha a feladatom kéri, felhasznállak. Most is azért vittelek el, mert Slenderman megkérte.

-Akkor miért látsz el jó tanácsokkal?

A válaszra várnom kellett egy kicsit.  Szóval ő se tudja miért mondta?

-Mert újonc vagy és esetlen.

-Ezt most sértésnek vettem… Tudok magamra vigyázni Hoodie! Jeffet is kijátszottam!

-Hatalmas mákod volt! Ő az egyik legjobb emberi gyilkos.

Karjaimat összefonva lejjebb csúsztam az ülésben és a témát lezárva újra visszafordultam az ablak felé. Többet már nem is beszéltünk hazáig.

Leparkoltunk a kúria előtt és kiszálltunk a kocsiból. Tim kilökte az ajtón Tobyt, hogy hozza be a hullát, addig Hoodie sebeit egy Nurse Anne nevű nő látta el. Nekem nem volt kedvem most a társasághoz így inkább elmentem az erdőbe sétálni. A hűvös őszi levegő egyre érezhetőbbé vált és már fáztam pólóban. Addig mentem míg a kúria el nem tűnt a szemeim elől. Leültem egy kidőlt farönkre és cipőmmel a lehullott fenyő tüskéket kezdtem tologatni ide-oda. Közben elgondolkodtam a hallottakon.

-Min töröd a fejed kislány?

Az ismeretlen hangra felfigyeltem és körbe néztem, hogy kitől jöhetett, de nem láttam senkit.

-Ki vagy?

-Egy barát-a hang mintha közelebbről jött volna. Az irányába fordultam ahol egy csuklyás, koponya maszkos férfi támaszkodott egy fának zsebrevágott kezekkel-De hívhatsz Deadheadnek is.

-Nekem nincsenek barátaim.

-Jaj te szegény..-hangja cinikusan szánakozó volt-Ennyire magadra vetted Hoodie szavait?

-Mégis honnan tudod, hogy miről beszéltem vele?-értetlenül és némiképp ingerülten húztam össze szemöldökömet.

-Tudok a térben utazni és nem feltétlenül kell a fizikai formámat használnom.

-Szóval te is creepypasta vagy?

A férfi felnevetett.

-Mintha ez eddig nem lett volna egyértelmű! Szerinted hány ember tudna eljutni a kecótokig? Na de ha jól tudom akkor te vagy Ashley Gray.

-Igen. És?

-Te születésed óta itt élsz Amerikában?

-Mi közöd hozzá?

-Jaj, ne húzd fel magad. Csak ismerkedem. Szóval?

-Igen, itt születtem.

-És a szüleid is?

-Ők is. A nagyapám jött át Európából-a kérdéseit nem éreztem veszélyesnek így válaszoltam rájuk. Próbáltam egyszerű csevegésként venni a beszélgetést, de azért résen álltam.

-És ő tudod honnan jött?

-Azt hiszem Németországból.

-Én is onnan jöttem. Szép hely.

-Igen… Láttam róla képeket... Egész jól beszéled az angolt.

-Végül is csak hatvan éve élek itt.

-Miért érdekel téged a családom?

-Ők nem érdekelnek. Csak te.  Mivel te vagy az egyetlen leszármazott akiből gyilkos lett.

-Leszármazott? Mégis kinek a..

Nem tudtam befejezni. Mögülem fehér fény villant és ezzel egy időben a férfi is elpárolgott. Hátra néztem ahol a fény már eltűnt.

-Hé újoncka!-kiáltott egy rövid, szőke hajú lány-Kivel fecsegtél?

-Deadheaddel-válaszoltam miközben felmértem. Velem egy magasnak tűnt. Szemei teljesen feketék és hátán egy kard volt.

-Hihi! Szóval képzeletbeli barátaid vannak? Na sebaj. Előfordul az ilyen. Valakik meg skizofrének-nevetett.

-Én nem..! Nekem nincsenek..!

-Ne is mentegetőzz-legyintett-Judge Angel vagyok. Te pedig Ashley. Clocky megkért, hogy segítsek neki megkeresni téged.

-Keresni? Miért?

Az angyal csak vállat rántott. Visszamentünk a kúriába ahol Clockwork éppen jött le az emeletről. Jó sok trágár szót használva lehordta a fejemet, hogy miért nem szóltam. Aggódott értem. Azt hitte valaki kinyírt. A többi jelenlévő kerek szemekkel bámulta a jelenetet.

-De tényleg, mit tudtál ennyi ideig csinálni egy szimpla fenyvesben?-kérdezte végül mikor már lenyugodott.

-Egy maszkos férfival, bizonyos Deadheaddel beszéltem.

-Kivel?-Masky felkapta a fejét és meglepetten lesett rám.

-Deadhead. Azt mondta ő is közétek tartozik.

-Nem, Ashley, nincs ilyen nevű tagunk-rázta meg a fejét Clocky.

Masky megköszörülte torkát és elhagyta a nappalit. Hoodie utána ment. Clocky még mondott valamit de nem figyeltem rá. A két proxy után osontam.  A tornác sarkánál álltak így nem vették észre, hogy óvatosan kiléptem az épületből. Viszont én pont hallottam a beszélgetésüket.

-Mi van veled Tim?

-Semmi-közben rágyújtott egy cigarettára-Csak kijöttem füstölni.

-Elég régóta ismerlek. Valami nincs veled rendben. Mit tudsz?

Masky kifújta a füstöt és mélyet sóhajtott.

-Deadhead egy Collective.

-Mégis azoknak meg mi dolga Ashsel?

-Nem rég találkoztam az egyik taggal. És ő is Ashleyről kérdezgetett.

-Na ez meg a másik! Mi a francért találkozgatsz te velük?-kapta fel Hoodie a vizet.

-Erről nem is szabadna tudnod..

Hoodie megdörzsölte szemeit és nekidőlt az egyik tartó gerendának.

-Jó.. Akkor maradjunk az alap témánál. Mi közük a..

-Nem tudom. De valamiért nagyon izgatja őket.

Masky elnyomta a félig elszívott cigarettát, eldobta és visszament a házba.