Nagyapámat rettenetesen érdekelte a családunk származása így hónapokat ölt bele abba, hogy összegyűjtse a legtöbb nevet és rokoni kapcsolatot. Egészen az ezernégyszázas évekig sikerült neki visszakeresni. A festményen-ami a szüleim hálószobájában lóg-egy fa gyökerét láthatjuk. A kép tetején pedig megjelenik maga a fa törzse is. Arra van felírva az ő neve. A gyökér mélyre nyúló és minden kis ágára neveket írt. Állítólag a kép hátulján vannak megjegyzések is néhány felmenőnkről de nem néztem meg sosem mivel nem érdekelt… Most talán jól jöhetnek. A kérdés már csak az, hogy jutok hozzá…
*
Másnap reggel korán felkeltem. Kizártam a szoba ajtóm és ablakom. Felöltöztem és lementem reggelizni. Lent ment a vita, hogy Jeff majdnem kinyírta Janet pedig nem szabad egymást bántanunk… Nem is foglalkoztam velük inkább a konyha felé vettem az irányt.
-Jó reggelt!-köszöntem a bent sürgő-forgó társaságnak.
Válaszként kaptam néhány “reggelt” köszönést de mindenki el volt foglalva a maga dolgával. Leültem Toby mellé reggelizni.
-H..hoo..die mon..mondta, hogy m..ma v..vii..vissza mé..é..mész a..a cs..csal..á..csalá..dod..hoz…
-Ja. Szép kis túra lesz… Otthonról dolgoznak és nem hiszem, hogy csak úgy elmennének nyaralni a lányuk eltűnése után két héttel.
-É..és e..egye..egyedül m..mész?
-Nem. Clockwork velem jön. Jobb ha van velem valaki.
Még beszélgettünk egy darabig bár a végére eléggé felhúzta az agyamat… Reggeli után magamhoz vettem a láncomat, Clocky a késeit aztán elindultunk. Masky kivitt minket kocsival a házunkig. Leparkolt valahol messzebb és ott megvárt minket. Mély lélegzetet vettem mielőtt beléptünk volna a hátsó udvarba.
-Szóval mi legyen a szüleiddel?-kérdezte halkan.
-Nem tudom… Ha nem muszáj nem kell megölni őket.
Belopóztunk a házba ami még könnyen ment hisz a kertre nyíló ajtót sose zárják be. A konyha üres, a nappali üres, a szobák úgy szint.
-Elmentek-jegyezte meg társam miután leellenőrizte a fürdőt is.
Megkönnyebbülve sóhajtottam és a háló felé vettem az irányt. A kép fent lógott az ágy fölött. Óvatosan leszedtem és lefektettem a földre. Gyorsan végigfutottam a neveket de egyik se mondott nekem semmit. Kiszedtük a kép keretből, hogy megfordíthassuk. A vászon hátulját tele írták tintával. Beleolvastunk az összes feljegyzésbe, viszont csak a legutolsó bekezdés tűnt érdekesnek.
“Konrad Aumann (1417-1445)
Szülei neve nem ismert. A fiút csecsemő korában fogadta be egy földesúr utód híján. Papnak nevelték így megtanult írni és olvasni. Naplót vezetett amit a földesúr levéltárában találtam meg. Leírása szerint kutatta vér szerinti szüleit. Ki is derítette, hogy mindkettejüket megölték. Apját gyilkosságért felakasztották, anyját eretnekségért máglyára küldték. Konrád szüleiről több feljegyzést nem találtam. Ennél régebbi rokonságról nincs írás”
-Rohadt jó. Most akkor többet tudunk?-kérdezte Clockwork. Az ablak mellett támaszkodott és ki-kinézett, hogy nem jönnek e hívatlan vendégeink.
-Deadhead azt mondta és vagyok az egyetlen leszármazott aki gyilkossá vált… De e szerint Konrad szülei is…
-Az nem olyan biztos. Az 1400-as évekről beszélünk. Sok mindenkit megöltek boszorkányságért teljesen jogtalanul-megrántotta a vállát-A hatalom ugyan olyan mint mi. Gyilkosok.
-Azért nem egészen…-elhúztam a számat amitől a varrat kicsit meglazult-Clocky, ezt újra kell majd varrni?
-Ha azt akarod, hogy mi hamarabb beforrjon akkor igen. Bár így is úgy is be fog ha nem vágod újra. De a heg mindenképp meg fog maradni.
Kinyílt a szoba ajtaja és a küszöbön apu nézett be. Clockworkkal lefagyva álltunk. Ő az én parancsomra várt de én nem tudtam mihez kezdjek. Nem akartam megtámadni.
-Ashley, te vagy az?-kérdezte aggódó hangon.
-Igen apa… Figyelj, ez…
-Húzzunk innen Ash!
Apa tőle teljesen szokatlanul vihogni kezdett. Vihogott mintha megőrül volna. Kilátszottak fogai amik közül vér csorgadozott ki. Szemeit is kezdte ellepni a vér.
-Apa? Mi történt veled?-odarohantam hozzá nem törődve a következményekkel. Oda akartam nyúlni de ő megragadta a kezemet.
-Apa...Szorít…
-Ash most mi a franc vagy?
Apa végre befejezte a vihogást de a szorítást továbbra sem hagyta abba.
-Mi a baj kicsim? Na, megtudtál valamit az őseidről?
-Hogy? Te honnan..?-értetlenül néztem rá. Közben másik kezemmel megálljt intettem Clockynak. Hallottam, hogy kihúzta a kést a tokjából.
-Hehehe.. Neked nem kellene itt kotnyeleskedned-nevetett egy teljesen idegen hangon. Végre elmúlt a szorítás így gyorsan visszahúztam kezemet. Apa abban a pillanatban összeesett. A helyén viszont ott maradt egy fekete emberi alak, mintha otthagyta volna az árnyékát.
-Ne üsd bele az orrodat a nagyok dolgába picinyem!
Lendült a kés és bele is állt a falba.
-Átment rajta?!?-kiabált idegesen társam. Nem foglalkoztam vele csak mégfeltűnőbben intettem, hogy maradjon ki ebből.
-Te a Collective tagja vagy igaz?-kérdeztem miután egy lépést hátráltam.
-Hehe, milyen kis okos vagy. Pontosan.
-Mi van? Minek a tagja?-értetlenkedett mögöttem a lány de nem most akartam neki elmagyarázni mindent.
-Mit tettél az apámmal?
-Megöltem-közölte nemes egyszerűséggel-Épp hazafelé tartott és úgy gondoltam segíthetne nekem megtalálni téged. Csak a makacs feje nem akarta, hogy belenyúljak az emlékeibe. Így belehalt a küzdésbe. Elvérzett a kis agya…-ijesztően felvihogott és ahogy felemelte a fejét megcsillant a szemüvege.
Zajt hallottam magam mögül. Megpördültem és láttam, hogy Clockwork a földön fekszik lehunyt szemekkel. Már épp indultam volna felé, az alak megint megszólalt.
-Nyugi él még. Csak egy társam megszállta a testét. Cursor igazán jól végzi a munkáját. A kis barátnőd jelenleg pont a halál szélén áll. Pont! Hehe, csak egy utolsó kis fuvallat kell neki és elpusztul.
-Mégis mit akartok tőlem??-förmedtem rá idegesen
-Csak annyit, hogy légy jó kislány. Vigyázz magadra és ne foglalkozz ilyen dolgokkal mint a múltad.
-Igazán visszavehetnél a pofádból Observer-mordult meg a démon mögött Masky.
-Masky! Te mit csinálsz itt? Azt mondtam, hogy maradj a kocsiban!
-Te csak ne parancsolgass nekem kölyök! Mellesleg azért jöttem be mert egy nő hullája valahogy felkerült a kéményetekre.
-Anya!!
-Igen, az ő volt-nevetett Observer önelégülten-A rendőrségről jött haza. Már megint az édes kislánya után érdeklődött.
-Tűnjetek el. Nektek semmi dolgotok sincs itt-morogta Masky a maszkja mögött.
-Rendben, mi eltűnhetünk. Viszont akkor neked kell figyelned Ashleyre. Nem lenne jó ha hozzájutna bizonyos információkhoz. Így megfelel, Proxy?
-Fogjuk rá. Csak hordjátok el az írhátokat.
-Hehe, hát akkor viszlát a legközelebbi találkáig-intett Observer és köddé vált. Clockwork is éledezni kezdett. Rögtön oda is futottam hozzá hogy felsegítsem.
-Mégis mi a jó büdös francról beszélt ez??-fordultam vissza Masky felé aki még leellenőrinte, hogy az apám biztos halott e. Az volt.
-Pontosan én se értem. De ezek a görények sok olyat tudnak amiről nekünk fogalmunk sincs.. Csak tudnám Slenderman mikre használja őket..
Lenéztem a mellettem fekvő festményre. A kép szén fekete volt. Semmi se látszott belőle.
-Masky, Németországba kell jutnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése